Intőgyűjtemény

Z. olvasónk gyűjteményéből jöhet az egyik jolly joker, sztorival együtt végképp hatalmas. ) - a szoba közepén lebegő, többé nőként már nem boldog kiskurva, a tégla elverése csalánnal, patkányságok... Vasárnapi intő következik, szülő-tanár üzengetéssel :)

"Tisztelt Szülő! Értesítem, hogy gyermek - társai emberi méltóságának, az iskolaközösség, és a társadalmi normák súlyos megsértéséért - igazgatói intőt kapott."
"Tisztelt Osztályfőnök! Tudomásul vesszük az igazgatói döntést, de mivel a másik fél nyilatkozatában elismerte, hogy "Ő" is hibás a történtekért, úgy a leírtakat túlzottnak tartjuk és nem értünk vele egyet."
"Tisztelt Szülő! Észrevételét tudomásul veszem, de ne felejtsük el a körülményeket, amelyek megelőzték az "ügy" kirobbanását."
Az történt, hogy voltunk egy balatoni nyaraláson a keménymag 4 tagja, valamint az osztályunkból egy másik srác. Jól ment a nyaralás, annak ellenére, hogy az illető nem a mi kategóriánk volt, nem volt vele különösebb gond, csak az idétlensége és a tanár felé való nyalizása. No már most történt, hogy a szomszéd szlovák leányokat egyszer áthívtuk egy kicsit a szobába "beszélgetni", amit az illető srác a tanárnak úgy adott elő, hogy ő nem tud aludni, meg mekkora szemetek vagyunk és a többi. A tánarnő pedig letámadott bennünket, hogy "a kiskurva ott lebeg a szoba közepén" és hasonló, meghogy "ők már nem lesznek boldog nők" és büntetésként majdnem el kellett mennünk sétahajókázni vele és a kisfiával. Na mi erre berágtunk és még aznap hajnalban kidobtuk a srác összes cuccát az eső közepére, mert eljátszotta a bizalmunkat. Mivel ő másnap ezen felháborodva elhordott minket mindenfélének, elhatároztunk, hogy bosszút állunk. Ő nem sejtette, hogy mire készülünk, ezért továbbra is nyalizott nekünk. A Balaton-partról visszafelé jövet beszélgettünk, hogyan kéne megszopatni és a régi Dallas-paródia egyik részéből jött az ihlet (Jockey: nem áll fel a faszom, elverem csalánnal). Na be is tekertünk kettő jó kétméterest a törülközőbe és felmentünk a szobába meglátogatni az illetőt. Magával a csalánnal csak az egyikőnk csapkodta meg, míg mi eltereltük a figyelmét, utána ő egyedül nekünk rontott, melyből sok jó nem következett. Nem bántottuk úgy fizikálisan, és nem akartunk neki sérülést okozni, vagy ilyesmi. Másnap ő hamarabb befejezte a nyaralás. Az ügyből óriási botrány keveredett, mivel a 8-osztályos gimnázium addig eltöltött 5 évében már mindenféle patkányságot megcsináltunk és a létező összes beírást, mindent begyűjtöttünk. 4-en voltunk ludasoknak beállítva, ebből 3-ónkat kirúgtak volna, de a 4. jóbarátunk jóvoltából ez meghiusult az iskola veszetése számára. Szóval be lettünk fenyítve a kép mellett egy tantestületivel, és egy számunkra eddig ismeretlen olyan "megrovással", ami elmondásuk alapján olyan, ha bármit csinálunk a maradék 3 évben, azonnal kirúgnak mindannyiónkat. Nos ennek ellenére ez nem valósult meg hálistennek.
Hasonlít a sztori a miénkhez némileg, minket is mindenféle légbőlkapott hülyeséggel távolítottak el a suliból - sokadszor jelezném a fiatalabb generációnak: lehet kibaszni az egész tanári karral. De nem ők fognak egy nagyot csodálkozni a végén. Igaz, már most többet keresek pályakezdőként, mint az akkori tanáraim most :D Úgyhogy a fagyi, és a deviáns diák is visszanyal :D
Köszönjük, és továbbra is lehet beküldeni :)

"Tisztelt Szülők! L'eau Fasse ellenőrzője összefirkált, hanyag. Bár kértem, nem köttette be. Szeretném, ha L'eau Fasse által okmánynak megfelelő állapotba helyeznék ezt a könyvet. Köszönettel: ofő."

Az állítás igaz, az ellenőrzőm hullámos volt az elázástól, a jegyeimet csak elvétve írtam be, a borítóra pedig a fotoszintézis bruttó reakcióegyenlete volt felvésve, mert épp azon magyaráztam el valamelyik osztálytársamnak, hogy hogyan működik a dolog (később aztán gimiben egy sört is begyűjtöttem a fotoszintézissel, amikor egy bukásra álló srácnak elmagyaráztam, és a másnapi felelésen végül hármast kapott). Szóval jogos, jogos, de számomra több ponton is érdekesnek tűnik a megfogalmazás, főleg egy (amúgy kiváló) magyartanártól:

1. "nem köttette be" - most akkor a szüleimmel, vagy a sarki virágárussal köttessem be?

2. "által okmánynak megfelelő állapotba helyeznék" - ezek szerint én az okmánnyá válás katalizátora vagyok, csak hozzám kell érinteni, és máris kész a közokirat, amelynek a hamisítása három évig terjedő szabadságvesztést von maga után :D

Még szerencse, hogy annak idején a tesiórák előtt többek között az aktuális slágerbeírás felolvasásával, ízlelgetésével töltöttük az időnket, s ezért gyakorlatilag mindegyikre szó szerint emlékszem. A most következőt az egyik osztálytársunk kapta (persze más a neve):

"Tisztelt Szülők! Róbert a szünetben olyan újsággal (Fókusz) szórakoztatta társait, amely nem illik a fiúk életkorához, és az iskola erkölcsi színvonalához, ezért osztályfőnöki intőben részesítem."

Kezdjük azzal, hogy az egésznek az okát a zsebpénzrendszerben kell keresni, amivel kapcsolatban az én szüleim mindenkinél intelligensebbek voltak, ugyanis én sose kaptam, csak akkor, ha kértem, és kellett valamire. Ellenben egyes osztálytársaink, mint az intőbeli Róbert, egész szép mennyiségű pénzeket kaptak havonta/hetente, és a pénzt életkoruknak, és intelligenciájuknak megfelelő baromságokra verték el. 12 évesen azért nem a Fókusz magazin a csúcsteljesítmény, volt, aki Tutti Fruttit meg ÖKM-et vett, csak legalább annyi esze volt, hogy az iskolába nem hozta be. A konkrét történet mellesleg úgy nézett ki, hogy az osztály fiú tagjai a szünetben egy asztal körül csoportosultak, nézték Robi Fókusz magazinjában a legújabb ufós, meg "megszállt a sátán" történeteket, aztán bejött az ofő, hogy mi folyik itt, mi pedig megpróbáltuk elrejteni az újságot (mert az előző szünetben lett véve, és elvileg szünetben tilos volt elhagyni az iskola területét), persze nem sikerült. Pechünkre az ofő ott nyitotta ki, ahol épp valami guminős tematikáról volt szó, több se kellett neki, elővette az újság tulajdonosát, elvette az ellenőrzőjét, és beírt.