Intőgyűjtemény

Illetve a mai nap mögött, ugye április elseje volt tegnap, és azthiszem, nincs mit tovább magyarázni :) A tegnapi intőt egy kedves tanár ismerősünk volt szíves papírravetni egyik, kivételesen eredetileg be nem telt ellenőrzőnk üres oldalára, úgyhogy - ellentétben pár itteni feltételezéssel az ottani intő kapcsán - ezt valóban mi hoztuk össze - poénból -, a jeles nap alkalmából. Kommentek között "elég hamar", gyk. a legelső kommentben gyanússá vált, és persze, rá nem soká meg is lett az eredeti, tuti forrás - azt hiszem, a blog történetében már a harmadik, ami 100% biztos :)
Kiderült az is, hogy ez már a hetvenes években is urban legend volt (érdekes, korábban a sajátjukként ezt előadó kommentelőknek ezt nem hánytorgatta fel senki), satöbbi..., tehát:

EPIC FAIL

A "nemiszervét étkezésre ajánlotta fel" intő szerintünk továbbra is:

Ban, meg ilyesmi továbbra se jár a bekommenteléséért (az csak reklámozásért), most már maximum humornak vesszük, mert a tegnapi post és a kommentek - gondolom, egyetértünk - kellően bebizonyította, hogy erről már soha az életben nem fog kiderülni, hogy kinek írták be, mikor, már ha egyáltalán volt ilyen. (Szerintünk nem volt.)

Maradunk tisztelettel mindenesetre. Szerencsére egyre gyűlik az anyag - nem szorulunk rá hogy magunk találjunk ki, meg irassunk intőket - van saját, és kitűnő olvasói is bőven.
Úgyhogy, ahogy az lassan a blog jelmondata lesz: stay tuned, áprilisra már most is be van tárazva egy igazi különlegesség.

Át is adnám a szót Bogeyman-nek:

Köszönjük szépen, és egyben elnézést kérünk azoktól a kommentelőinktől, akik ezt az intőt előadták, mi egészen eddig azt hittük, hogy csak egy népszerű hoaxról van szó. Ezért szóltunk be érte mindenkinek, de mától revideáljuk nézeteinket vele kapcsolatban, hiszen a tények makacs dolgok.
A történet mindenesetre már-már a népi kultúra része, és örülünk, hogy végre a bizonyíték is előkerült hozzá.

UPDATE: mint azt rögtön legelső kommentelőnk igen jól megsejtette...
Folytatás: Nemiszervét étkezésre, és ami mögötte van :)

"Tisztelt Szülők! L'eau Fasse az egész  órát játékkal, a többiek zavarásával töltötte, szaktanári figyelmeztetésben részesítem."

Az inaktivitásért mindenkitől elnézést kérünk (tudjuk, erre nem lehet), nekünk is sok a dolgunk. Szóval énekóra. Amennyire emlékszem az esetre, ez egy féligmeddig kollektív intő volt, az amúgy rendkívül szimpatikus, de fegyelmezésben igencsak gyengélkedő tanárnő utolsó kétségbeesett kísérlete, hogy rendet tegyen az osztályban. Az óráin uralkodó állapotokra talán a csatatér lett volna a legenyhébb kifejezés, a levegő állandóan telített volt mindenféle lövedékekkel: retkes zokni, tornacipő, papírrepülő és galacsin, ingyenkakaó, stb. Mindenesetre az adott napon asszem az vágta ki véglegesen a biztosítékot, hogy egy szép tavaszi délutánon, nyitott ablaknál kinek ne jutna eszébe a röppályát a szabad levegő - és az iskolaudvar - felé irányozni, repültek is a különböző cuccok, mintha kéne. Hátul ültem, ahol már nem volt ablak, ráadásul rossz szögben, úgyhogy én nem vehettem részt személyesen a dobálásban, viszont a tanárnő meghallotta, amint a kettővel előttem ülőnek azt az ötletet adom, hogy "Azt a felpuffadt kakaót!" :) A beírást asszem hárman vagy négyen kaptuk meg végül.