A vizsgaidőszak lustaság rányomta a bélyegét a mi aktivitásunkra is, de ígérem, most, innen a távolból (merthogy távol vagyok) csapatok heti 1-2 bejegyzést (persze küldjetek, mert a saját fogytán van). Most egy olyan következik, ami abban az elveszett/padláson archivált üzenőfüzetemben van, amelyikbe a korábban megénekelt, Nicholassal közösen kapott intőnk is benne volt. Scan nincs, de majd ha otthon leszek, megpróbálom előkotorni:
"Tisztelt Szülők! L'eau Fasse a napköziben verekedés közben megharapta társát. Magatartásáért szaktanári intőben részesítem."
Máig előttem van ez az eset, harmadik általános, az aula egyik félreeső csücske, osztálytársammal papírrepülőket röptetünk, szent a béke. Egészen addig tart az idilli helyzet, amíg ki nem fejlesztem a vadászrepülőt, megerősített csőrrel, és hihetetlenül egyenes röppályával (azóta se sikerült reprodukálni): az első telitalálatnál osztálytársam elkezd verekedni, valahogy a földre kerülünk, én alul, ő meg az alkarjával meglehetősen szakszerűen megpróbálja leszorítani a nyakam. Ekkor támadt a mentő ötlet, izomból beleharaptam az alkarjába, ő ordít, tanár megjelenik, előadjuk pontosan, hogy mi történt. Üzenőfüzet elő, mindketten intőt kapunk. Az enyémben konkrétan az a vicces, hogy láthatóan nem azzal volt a probléma, hogy verekedtünk, hanem azzal, hogy haraptam közben. Ekkor még nem jártam semmiféle harcművészetre, úgyhogy szerintem nem lehet felróni a sportszerűtlenséget :D
A zseniális, VB-hangulatú illusztráció pedig itt látható, köszönet a művész úrnak:
Kommentek